Ne veszítsd el a fókuszpontodat

Ma arra akarok összpontosítani, ami nagyon fontos, arra, hogy céllal vagyunk itt. Fő célunk a fejlődésünk, és növekedésünk kell legyen. Néha a körülöttünk levő történések teljesen elvonják a figyelmünket arról, hogy bennünk mi történik. Nem látjuk, hogy hogy viszonyulunk a külső világhoz, pedig az nagyon fontos. Ahogy a külső történetek (mesék, videók is) lenyűgöznek, itélkezőek leszünk a külső világ irányában. És elfelejtünk összpontosítani célunkra.

A kérdés: Miért vagyok itt?

Hitem szerint több életet töltünk a földi síkon. Miért? Én tudom, miért vagyok itt. Elvégeztem az önfelfedező utazást és most a célomra összpontosítok. Neked mi a célod? Segíteni az embereken? Vagy eltelni a meséikkel? Vagy azt akarod, hogy segítsenek neked? Mi és mások sokat beszélünk a hiányokról, arról, ami nem áll rendelkezésünkre. Mindenkit vádolunk az életkörülményeinkért. Felismered ezt?

Kezdj önvizsgálatot

Az igazság az, hogy minden földi tapasztalat célja, hogy tanuljunk belőle és növekedjünk. És minden kapcsolatért felelősek vagyunk, amibe beleléptünk. Mit mondanak ezek nekem a célomról, arról hogy növekedjem ebben a világban?

Brutálisan őszinték kell legyünk magunkkal. Felelősséget kell vállaljunk azért, amit létrehozunk. Hogy hatunk a világra? Gondolataim, tetteim, energiáim hogy hatnak rá? Ha az igazságot és szabadságot keresem, hol tartok az úton? Mi tart vissza? Ezekben „brutálisan” őszinték kell legyünk.

A Világ, mint tükör

A világ olyan, mint egy tükör, rólunk mesél. A külső világgal való kapcsolataink kihozhatják belőlünk a legjobbat és a legrosszabbat. Azt a jót hozzák ki, ami már bennünk van, a negatívum, amit kihoznak az az, ami már nem szabadna, hogy bennünk legyen. Legyünk hálásak, hogy a tapasztalataink visszajeleznek. Különben hogy teljesítenénk az életcélunkat?

Vannak közöttünk, akik vádolják a Teremtőt, a Kozmikus Hatalmat, hogy ennyi felelősséget rakott ránk. De annyi hatalmat, annyi választási lehetőséget, gondolati, érzelmi erőt, szándékot, tetterőt is adott, a tudás hatalmát! Ha azt akarjuk, hogy fejlődjék a tudatosságunk, látnunk kell, mi van bennünk. Mi tart vissza? Miben kell nőnöm?

A Világ, mint kísérleti terep

Amikor elkezdjük látni gyengeségeinket a tükörben, az arra is lehetőséget ad, hogy megváltoztassuk azokat. Van egy próba-mezőnk, ahol gyakorolhatjuk, amit megtanultunk. Különben hogy vinnénk át a gyakorlatba? Hogy növekednénk? Hálásak lehetünk ennek a mezőnek!

Mindig, ha valaki kritizál engem, megnézem, hogy mit mond nekem az Univerzum. Ha kihívással találkozom, tudni akarom, mit tanít, hogy segítsen erősödnöm. Így kezelem a világomat. És az életcélomra koncentrálok – miért vagyok itt? A szabadság eléréséért vagyok itt.

Először a személyes szabadságot keresd, Isten gondoskodik a többiről

Az Univerzum mindennel törődik, így nekem nem kell mindennel törődnöm magam körül. Természetesen vannak felelősségeim, és azokat tiszteletben tartom. De ezeken túl nem hagyom magam eltéríteni a történések által. Egyesek úgy elkeserednek a világban történő szenvedések miatt, hogy elvesztik lelki békéjüket. Hiába, nem tudnak semmit tenni az ügyben! Ha ezt látod, gondolj a saját helyzetedre, és hogy hogy kerüld el azokat az állapotokat. És arra gondolj, hogy azután hogy tudsz majd segíteni, ha magadat már sikerült kiemelned. Ezzel törődj!

Ha valóban tiszteljük idejövetelünk célját, akkor szolgáljuk legjobban a világot, akkor rendeződnek körülöttünk legjobban a dolgok. Ezért tanítottak arra, hogy keressük először Istent, az igazságot, a szabadságot és a többi megadatik nekünk. Tiszteljük először a személyes szabadságunkat, ne aggodalmaskodjunk az Univerzumért. Az telve van bőséggel, intelligenciával, támogatással. Nem azért vagy itt, hogy megmentsd az Univerzumot, hanem hogy magadat mentsd meg. És ha ezt teszed, akkor segítsz legjobban az Univerzumnak.

Használj ki minden lehetőséget

Használd ki a lehetőséget, amit az Univerzum nyújt neked. Ne engedd, hogy bármi eltérítsen a személyes felszabadulásodtól. A hinduk mokshának hívják, és a legfőbb életcélnak tekintik.

A hinduk négy életcélt neveznek meg:

Dharma – igazságosság.

Artha – jólét.

Káma – élvezet.

Moksha – felszabadulás, és ez a legfontosabb.

Igaz módon keresve a legmagasabb célt, helyt adva az élvezetnek és jólétnek, ezzel szolgáljuk ittlétünk igazi célját.

Comments are closed.