AngolAz evolúció lényege a tudat kitágulása. Mi emberek is mindnyájan a Tudatosságból eredünk. Ez azonban megtapasztalható korlátozottan és kitágultan, emberi és isteni minőségben. Ez az utóbbi az, amit Megvilágosodásnak, Self-realizációnak nevezünk. Megvilágosodás azt jelenti, hogy szellem vagyok az anyagban, isteni-szellemi lény vagyok emberi testben
Sokat hangoztatják és valóban nagyon fontos a jelen pillanatra irányultság. Fogunk is vele részleteiben foglalkozni. Viszont ki kell emelnünk, hogy pusztán a jelen pillanatra irányított tudatosság még nem kitágult tudatosság. Annak jellemzője ugyanis az, hogy itt és most többet és mélyebben látok, tapasztalok. Ennek kialakulására saját erőfeszítés és fegyelem is szükséges.
Amikor kitágul a tudatosságunk, a multi-dimenzionális mező több rétegét tapasztaljuk meg. Kérdés, hogy az éppen tapasztaló énünk, a tanú-énünk melyik rétegben helyezkedik el, honnan tapasztal. A végső, igazi Énünk az isteni rétegben van, és a teljességben tapasztal.
Tehát a pillanat figyelése mellett nagyon döntő a tudatosság szintje. Ezen a szinten nemcsak tapasztalunk, hanem innen ered a világgal való kölcsönhatásunk is. A tudatos énünk szintváltozásán múlik az evolúciónk.
Ha a tudatosságod nő, különbséget tudsz tenni az emberek között, akikkel találkozol, és ez lehetővé teszi, hogy ne csak automatikusan reagálj, hanem lépj az illetőkkel a legmegfelelőbb interakciókba. Azt is megérzed, mikor kell leállnod a gondolkodással és az intuíciódra hagyatkoznod. A Földből érkező hatásokra is érzékenyebb leszel, ebben az állatok most sokkal jobbak az embereknél. Messzemenően tanácsolom, hogy multi-dimenzionáltságodat tedd meditációd tárgyává és legyen róla meditációs tapasztalatod.
Kérlek, próbáld itt és most átélni a multi-dimenzionális tudatosságot. Milyen spirituális tapasztalatod van éppen most? Konfliktusos gondolatok járnak át, vagy pedig harmonikusan kapcsolódsz a külvilághoz? Érzed, hogy egy nagyobb erő támogatja lényedet, és tudatosságodat ki szeretné tágítani? Érzed az egységedet a Mindennel, a mindenütt jelenvalóval? Olyan nyugodt, mindenütt jelenvaló térben érzed magad, amelyben már közömbös, hogy milyen külső hatás ér? Kérlek, vedd észre, hogy mennyire gazdag és sokrétű tapasztalásban lehet részünk, miközben egy előadást hallgatunk!
De fordítsuk figyelmünket a jelen pillanat tudatosságának részleteire. Mind a múlt, mind a jövő befolyásolja a jelen pillanatot, s ha nem vigyázunk, nagyon negatívan is teheti. (Sokszor, pl. akár megalapozatlan, merő látszathasonlatosságra épített előítélet alapján.) Minden történést úgy kell tekinteni, mintha először találkoznánk vele. Lássuk teljesen objektíven, előítélet nélkül. Akit ismerünk, azt se vegyük tökéletesen megismertnek, hanem vegyünk tudomást a benne éppen lejátszódó történésekről, aktuális változásairól. A saját testünk halk visszajelzései mellett se menjünk el. Minden pillanatban több minőség rejlik, mint gondoljuk és több reagálást, lehetőséget is kínál.
Természetesen, ha valamilyen veszély fenyeget minket, elsősorban arra koncentráljunk. De ha biztonságos helyen vagyunk, vegyük tudomásul a pillanatot teljes mélységében, így a megszokott dolgok is különlegessé válnak. Semmi nem unalmas. Sőt, ha sikerül elérned azt az állapotot, amikor eggyé leszel a megfigyelttel, abban a pillanatban szabadságérzést, egységélményt, kitágult tudatállapotot is fogsz tapasztalni. Egy valakivel lefolytatott egyetlenegy beszélgetés is spirituális tapasztalattá lehet.
Blake ilyen kitágult tapasztalásról ír versében, miszerint;
„egész világ van a homokszemben,
az ég jelenik meg a vadvirágban,
a végtelen a tenyeredben
és az örökkévalóság egy órában”
E tapasztalás meghívására meditációnkat a lélegzésünkre vagy „röp”imánkra, mantránkra fordítsuk. A lélegzésre kiválóan illeszthető a soham=(Ő/AZ vagyok) mantra.
Lélegzésünk során tapasztaljuk meg, hogy az Univerzum az, ami lélegzik és mi pedig figyeljük azt. A végtelen működését figyeljük a testünkben.
Ima-, mantra ismétlésekor pedig figyeljük meg annak hatalmát és azt, hogy más energiamezővel kapcsol minket össze. A mi erőinket is megnöveli és elősegíti a jelenben maradásunkat, annak megtapasztalását. Ezeket az egyszerű gyakorlatokat ismételni kell elhatározott figyelemmel, a fejlődés elősegítésének akaratával és vágyával.
Nyugodt körülmények között múlt eseményeket is felhozhatunk a jelen pillanatba. Más, új szempontokból értékelve azokat lelkünkre gyógyító hatást fejthetünk ki. A kitágult tudatállapotból szemlélt múlt emléke átlép a spirituális testünkbe, amelyben elfogadóbb, megbocsátóbb, együtt érzőbb a felfogásunk.
Inspiráló pillanatokat is hatékonyan feleleveníthetünk, aktiválhatjuk ismét az azt felfogó rétegünket. Előhívhatunk hatalmas energizáló képeket, képmásokat. Nagy hatalmú személyre koncentrálva energiát kaphatunk tőle, kommunikálhatunk vele, átvezethet minket magasabb tudatállapotba.
Meditációban spontán feljöhetnek megoldatlan események emlékei. Ne nyomd el őket, foglalkozz velük, ha nem nyernek feloldó megoldást, újra meg fognak jelenni. A spirituális rétegünk képes meggyógyítani őket. Ha egyelőre nem sikerül elérni a gyógyulásukat, félretesszük későbbre. Esetleg más szellemileg érett személlyel is megbeszélhetjük, az ő energiáit is segítségül hívhatjuk. Természetesen mi magunk is nyújthatunk gyógyító energiát másoknak, pl. ima révén is. Nem vagyunk elszigetelt személyiségek.
Összegezve kimondhatjuk: A múlt nem valami eltörlendő akadály, hanem behozandó a „menedzselhető”, átalakítható jelenbe. Az átalakítás és gyógyítás lehetősége a MOST-ban van.
És folyamatosan figyeljük meg spirituális aktivitásunkat és örömmel vegyük észre, ha éberségünk fokozódni kezd.
A jelen tudatosságnak a jövővel is kapcsolata van. A jövőre gondolva mentálisan – emocionálisan felkészülünk várható eseményekre, és hatással vagyunk azok alakulására. Nem mindegy, hogy milyen víziót teremtünk, negatívat vagy pozitívat. A jövőformálás akkor a leghatékonyabb, ha hisszük, hogy már itt és most létezik számunkra. Ebben az esetben szemléletünk azon alapszik, hogy
- Az Univerzum gyermeke vagyok. Jogom van itt lenni.
- Az Univerzum bősége minden szükségletemet kielégíti.
- A hatalom, ami megteremtett akarja a növekedésemet és fejlődésemet. E célból küldhet fájdalmas, tanító csomagokat is. Ha ez történik, mosollyal fogadom, és ezt mondom: „Gondoskodnak rólam, nem kényeztetnek el. Életem gondoskodó teremtője azt küldi, amire szükségem van.”
Ha ezt valóban realitásnak érzed, tapasztalni fogod a kegyelem beáradását is. Ennek útját viszont saját erőfeszítésed készíti elő, de az ezt megelőző fázisban vigyázz, mit kívánsz! Az Univerzum teljesítheti azokat az akaratlagos vagy tudattalan szándékaidat is, amelyek nem jók neked és nem is fejlődésedet szolgálják. Van, amit a te akaratod nélkül nem küldene hozzád.
Részlet Sri Vasudeva (2007. évi 40 napos elvonulás) tanításaiból.
Fordította: dr. Szász Ilma
