”Amikor énekelek, teljesen átadom magam belső Selfem szépségének és örömének.” (Sri Vasudeva)

Sri Vasudeva spirituális felébredésében és továbbfejlődésében is jelentős szerepet játszott a mantra-éneklés.

A mantra kifejezés szanszkrit eredetű és összetétele a Manas (elme) és Trájaté (felemelni). Az elme felemelését jelenti – mivel az elme többnyire az érzékek tárgyaival foglalkozik. Ezek a mulandó világ tárgyai, ezért elménk a mulandó világot szolgálja.

Az ihletett, szent énekek fizikai szinten vibrációkat, érzelmi szinten emocionális ráhangolódást fejtenek ki, mentális szinten megértést, s ily módon az akadályok elhárulására, és az ihletett rezgések, igazságok áttörésére nyújtanak lehetőséget. A mantra éneklés ismétléses természete pedig az elme egyhegyűségét is elősegíti, miáltal a spiritualitás mélyebb dimenziói feltárulhatnak.

Az ősi mantrák szent inspirációkra keletkeztek, és sok éneklő energiáját is hordozzák. Shiva kultusza már hatezer éves, elképzelhető, hogy a számtalan, odaadó követő éneke mekkora energiákkal töltötte fel a mantrákat.

A mantra közvetítő „eszköz” a forrás és a „felfogó”, vagyis Isten és ember között.

Ez az energiatér a jelenleg praxist folytatók számára elérhetővé válik, és segíti előrehaladásukat. A felébredettek jelenléte, és a közösségben éneklők energiája is jelentős segítséget jelent az egyes személyek spirituális megnyílásában. Idővel a mantra beépül az éneklő mélyebb dimenzióiba, és spontán, erőfeszítés nélkül is felszínre tör. Ha testmozgásokra, tapsolásra késztet, adjuk át magunkat ennek.

A mantrák az éneklésen kívül kifejezett mantra-meditációkként is alkalmazhatók.

Gayatri – Általános indiai beavató fény-mantra

Om Bhur Bhuvah Svah               A fizikai,asztrál és magasabb világokban

Tat savitur varenyam                 ’AZT’, a Teremtőt imádjuk,

Bhargo Devashya Dhimahi         Ragyogását, az istenit meditáljuk

Dhiyo yo nah prachodayat         Ez az, ami minket felébreszt.

OM   –   A legfelsőbb Úr (Para Brahman)

BHUR   –   A fizikai sík (Bhu loka),

BHUVA   –   A középső világ (Bhuva loka).

SVAHA   –   A mennyország, az Istenek országa (Swarga loka)

TAT   –   Legfelsőbb Lélek (Paramatma),Isten (Brahman)

SAVITUR   –   „AZ”, amiből minden született

VARENYAM   –   Tiszteletet, hódolatot érdemlő

BHARGO   –   A ragyogás, a spirituális fényesség, a fény, mely bölcsességgel ruház fel

DEVASYA   –   Isteni valóság

DHIMAHI   –   Meditálunk, elmélkedünk

DHI YO   –   Az értelem (Buddhi)

YO-   –   Ami

NAH   –   Minket

PRACHODAYAT   –   Megvilágosít, megvilágít.

Comments are closed.